Kérdezed, hogy milyen a falum? Megváltozott nagyon. Én nem hiszem, hogy az Élet csupán eszköz. Nekem meggyőződésem, hogy az Élet maga a cél.”
(Szabó István: Zárójelentés)
Ez a film, habár megosztóak a vélemények Szabó István új filmjéről, rám nagy hatással volt.
Orvos: Feküdjön ide a kanapéra, meg akarom nézni a szív működését. Ez egy EKG készülék. Biztosan vizsgálták már ilyennel.
Polgármester: Magának honnan van?
Orvos: Vásároltam a múlt héten. Polgármester úr, a régi gyógyszer, amit fel akart íratni, már nem elég. Csak azt írhatom fel, amit most jónak tartok.
Orvos édesanyja: Rendet tart. Tervei vannak. A gyógyfürdőért az egész falu lelkesedik.
Orvos: Na,igen! A jó földesúr!
Orvos édesanyja: Inkább segítenél neki! Egy faluban a polgármester az úr!
Szabó István nagyszerűen ábrázolja egy kis falusi közösség mindennapjait, egy közösségben kimondatlanul is létező hatalmi erőviszonyokat és szabályokat és ezen szabályok be nem tartása esetén a közösség elzárkózását, kirekesztését.
Tapasztalatom alapján a filmben szereplők, az életben is létező egy-egy karakter típust személyesítenek meg. Az én olvasatomban egy fontos kérdés is megfogalmazódik a filmben: Ha az ember nem tetszik valakinek, valakinek útjában van, van-e megoldás, vagy csak az elmenekülés, elköltözés lehetséges?

Tanítónő: Megkérem doktor úr! Többet ne jöjjön ide a próbára.
Orvos: De, hát miért?
Tanítónő: Nem akarom elmondani, kérem, hogy menjen el.
Orvos:De, hát, mi történt? Megbántottam valamivel?
Tanítónő: Azt beszélik a faluban, hogy én a szeretője vagyok.
Orvos: De hát, ez nem igaz! Szemen szedett hazugság!
Tanítónő: Ezt most nem fogjuk megbeszélni, álljon fel és menjen el.
Orvos: Ezt az egész falut megszállta a gonoszság, vagy mi? Mi a fene ez! Egyszerűen nem értem! Ezt a szörnyűséget! Ilyen nincs!
Orvos: A progármestered anyám azt akarja, hogy itt az otthonunkban legyen az orvosi rendelő.
Orvos édesanyja: Arról szó sem lehet!

Polgármester: Az orvosi rendelőt áthelyezzük, az iskola lezárt szárnyába.
Orvos: Tiltakozom az orvosi rendelő iskolába helyezése ellen. A betegek megfertőzhetik a gyerekeket. Gondoljanak csak, az évenként visszatérő influenzajárványra.Polgármester: Tisztelendő úr, hallom osztálytársa volt a doktor úrnak.
Tisztelendő: Igen.
Polgármester: És már akkor is ilyen nyughatatlan, kötözködő gyerek volt?
Tisztelendő: Nyughatatlan?! Nem kötözködött soha, most se.
Polgármester: De azért, azt hiszi, hogy okosabb mindenkinél. Tudja, mindig van egy-két maradi ember, akik nem szeretik az újat.
Tisztelendő: Mi baja ennek a doktor úrral, jó emberek?
Emberek: Énekes Erzsi.
Tisztelendő: Hagyják már békén, azt a szegény asszonyt! Boldogok lehetnének, hogy ő itt a tanítónő!
Aki szereti Szabó István filmjeit, mindenképpen megtekintésre ajánlom.
Stephanus professzort (Klaus Maria Brandauer) váratlanul nyugdíjazzák. A doktor még nem szeretne elszakadni hivatásától, így elbúcsúzik kórházi kollégáitól, hazaköltözik a szülőfalujába, és – a helyiek nagy örömére – körzeti orvosként kezd dolgozni.
A fiatalkori szerelme és gyerekkori legjobb barátja viszontlátása megérinti a biztonságos környezetéből kiszakadt doktort, ám a faluban nemcsak pozitív élmények érik: olyan kisstílű, de ártalmas politikai csatározásokba is belekeveredik, amelyek nem engedik meg, hogy belefeledkezzen a múltidézésbe, vagy egy új élet gondolatával kísérletezzen. Stephanus a saját kárán kénytelen megtanulni, hogy a múlt kísérteteivel csak akkor számolhat le, ha szembenéz a jelennel.
(Port.hu)

írta: Csilla Kasza-Tóth
Kasza-Tóth Csilla vagyok, a Tulhatvanon.hu oldal szerkesztője
ABBA Adamis Anna anyák napja Apostol Ausztria barátság blog falunap film fotó fotózás főzés Grado humor karácsony kutya környezet magaságyás mese mosoly musical NYAD nyugdíjas nyugdíjasok nóta Olaszország Opera operett Pavarotti Puskas repülés Rudolf SIX musical Szlovénia számok színdarab színház sütés télapó utazás vakcina Várak zene önfejlesztés öregség






