A név sok mindent elárul,…
2023.10.28
Az orvos
Robert Icke darabja Arthur Schnitzler Bernhardi professzor című 1913-as drámájának mai változata….
Ki is Arthur Schnitzer?
Robert Icke darabja Arthur Schnitzler Bernhardi professzor című 1913-as drámájának mai változata….
Iró, drámaíró és eredetileg orvos (édesapja nyomdokain haladva gégespecialista). Bécsben született, 1862. május 15-én, az apai ágon ősei nagykanizsai zsidó asztalosok voltak, idővel a Bécsbe költözött család felvett neve. Az író apja a bécsi egyetem orvosprofesszora, híres gégespecialista volt. A családi környezet ideálisnak volt mondható, hiszen élénk társasági életet éltek, szoros kapcsolatot tartottak fenn a bécsi művészi körökkel, s emellett nagy hangsúlyt fektettek fiuk nevelésére. Kamaszként inkább a művészetek vonzották, elsősorban verseket írt, emellett egészen kiválóan zongorázott. Ennek ellenére 1879-ben a bécsi egyetem orvoskarára iratkozott be, s 1885-ben le is diplomázott. Ezt követően praktizált, előbb alorvosként, majd 1889-1893 között apja mellett a fővárosi Poliklinikán, s közben még körzeti orvosként is dolgozott.
Az emberi lélek rejtelmeinek tanulmányozását pedig íróként hasznosította.
Arthur Schnitzer : Bernhardi ügy…
A Bernhardi ügy egy normális valóságot képvisel, normális antiszemitizmussal, normális karrierizmussal, normális félelmekkel, normális fanatizmussal és normális hamistanúzással.
Az előadásban az indulatok karakteresek, az erőviszonyok jól áttekinthetők.
Az embereknek neve és arca van.
A név sok mindent elárul, az arc is beszédes. A következmények matematikai pontossággal kiszámíthatók. (Dominó-elv)
Dominó-elv: Hidegháborús politikai elmélet; Dwight D. Eisenhower amerikai elnök által bevezetett elv, amely szerint, ha egy országban kommunista hatalomátvétel történik, az maga után vonja a kommunisták győzelmét a térség más államaiban is. (Ahogyan az élére állított dominóhasábok eldöntik egymást.)
A színdarabról:
Az, hogy orvosok között játszódik a mű, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy Arthur Schnitzer édesapja tekintélyes orvos (gégész) volt.
A szerző ebben a műben megmutatja, hogy az ésszel szabályozott világ, a racionális világrend egy irracionális mozzanatát felnagyítva, egészen a fájdalomhatárig, mi történik.
Dr. Ruth Wolff (az eredeti műben Bernhardi professzor) nem enged be egy katolikus papot a műtőbe, ahol egy fiatal lány haldoklik egy elrontott abortusz miatt. Miután a pappal való fizikai összetűzésről készült felvétel kikerül az internetre, az eset vírusként terjed a közösségi médiában, petíciókat és tévévitákat provokál, és nemcsak az orvos saját karrierjét, hanem az általa vezetett intézet jövőjét és a kormány által finanszírozott új épületet is veszélybe sodorja.
Robert Icke darabja Arthur Schnitzler Bernhardi professzor című 1913-as drámájának mai változata.
A kérdés:
Megérthetik-e egymást olyanok, akik másként gondolkoznak, van-e mód a „szakadék” fölött kezet nyújtani?
A darabot, 1913-ban, pár évtizeddel Auschwitz előtt írták. A darabban nyoma sincs a sejtelemnek, hogy az a „valami” egyszer eljöhet. De a mondanivaló Auschwitz után sem vesztett az értelméből.
Az író, pontosan tudja, miképpen hatol be „a” politika egy hivatás, egy foglalkozás területére.
Vajon változik a világ?..
„Az identitás, a faji és egyéb előítéletek, a kiváltságok, a vallás, az orvosi etika, a mentális egészség, a szexualitás és a közösségi média hatásmechanizmusának témáit körüljáró színpadi thrillerben az önmagunkról és a mai világról alkotott nézeteink egymásnak feszülő olvasatai alkotnak robbanásveszélyes koktélt.”(forrás)
Engem teljesmértékben magával ragadott az előadás.
Az előadás megtekintése óta, e körül járnak a gondolataim:
Vajon képesek leszünk valaha is letenni sérelmeinket, elfogadni egymást, előítéletek, faji – és egyéb megkülönböztetés nélkül?
Vajon mikor jutunk el oda, hogy becsüljük, tiszteljük értékeinket és nem leromboljuk azt, amit már elértünk, felépítettünk?
A buszban a színház felé utazva, egyformák vagyunk. Bőrszínre, vallásra, egzisztenciális hovatartozást tekintve is egyformák.
Beszélgetünk, viccelődünk, slágereket éneklünk, családról, unokákról beszélgetünk.
S ez jó! Nagyon jó!
– „A vitákból, soha semmi jó nem származik. Mikor tanulják meg ezt a férfiak?
– És az asszonyok mikor tanulják meg, hogy különleges időkben, különleges módszerekre van szükség?
– Igen! Háborúra, merényletre..
– Meglátod majd, hogy a viták eredménye, nagyon különleges lesz.”
(Részlet: A gonosz születése c. film)
Kasza-Tóth Csilla
írta: Csilla Kasza-Tóth
Kasza-Tóth Csilla vagyok, a Tulhatvanon.hu oldal szerkesztője
Kapcsolódó cikkek
Menü
Keresés
Kategória
Címkefelhő
ABBA Adamis Anna anyák napja Apostol Ausztria barátság blog falunap film fotó fotózás főzés Grado humor karácsony kutya környezet magaságyás mese mosoly musical NYAD nyugdíjas nyugdíjasok nóta Olaszország Opera operett Pavarotti Puskas repülés Rudolf SIX musical Szlovénia számok színdarab színház sütés télapó utazás vakcina Várak zene önfejlesztés öregség
