Karikó Days…
„Az emberek félnek, attól amit nem ismernek. „
Az interneten a téves információk is ott vannak és az emberek nem tudják, hogy miben higgyenek. ”
(Karikó Katalin)
Érdemes volt?
„Amikor egy 200 fős idősek otthona elsők között megkapta a vakcinát és egy ember megfertőződött, mindenki megrémült, hiszen az idős emberek között nagy volt a halálozási arány a háttérbetegségek miatt. A vakcina hatására azonban senki nem halt meg.
Azóta az otthonban minden év szerptemberében ‘Karikó Days‘-t tartanak. Pólóban az én fotómmal énekelnek, táncolnak, felhívnak, hogy köszönik nekem, hogy élnek.
Én ezt tartom elismerésnek, sikernek.”
(Karikó Katalin)
Karikó Katalin életében nagyon fontos szerepet játszott egy dal, Sztevanovity Dusán dalszövegíró dala.
Elmondása szerint, a 40 éves küzdelem, kutatás során jó párszor érezte, hogy egyedül halad az úton. Ilyenkor bárhol is járt a világban, meghallgatta Sztevanovity Dusán – Zorán dalát, a ‘Gyémánt és arany’ címűt. S erőre kapva, ment tovább és tovább, mert hitt valamiben, ami számára fontos volt.
„Érdemes volt. Akkor meglátod, hogy érdemes volt Tudom, rájössz, érdemes volt Harcolnod így”
Karikó Katalin nádfedeles vályogházba született, ahol nem volt folyóvíz, TV és hűtőszekrény sem. Nyolcadikos korában megnyerte az élővilág tanulmányiversenyt, az országos versenyen pedig 3. helyezést ért el.
Hihetetlenül érdekelték a világban végbemenő folyamatok. Édesapja hentes volt, a családban mindenki a szobából figyelte a disznóvágást. Katalin viszont ott állt édesapja mellett, érdekelte hogyan néz ki belülről, és hogyan működik egy disznó szervezete.
Az iskolai tanulmányai során sorra nyerte meg a versenyeket, – az egyetemen, akkoriban JATE, ma Szegedi Tudományegyetem-, már ösztöndíjas tanuló volt.
„Ha valami bánt bennünket, azt gyorsan meg kell beszélni magunkkal és le kell zárni. (Selye János)”
Általános iskolában volt egy biológia tanára, akivel nemcsak kísérleteket végeztek, hanem számos könyvet elolvastak és annak tartalmát megbeszélték. Így tettek Selye János könyvével is.
Selye János, magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász volt. A stressz kutatójaként szerzett világhírnevet. 1936-ban jelent meg erről első publikációja a Nature folyóiratban.
Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul, ami hamar népszerűvé vált, sokan olvasták és idézték. Gyakran megfordult Magyarországon, előadásokat tartott, interjúkat adott, és különböző televíziós műsorokban is gyakran szerepelt. (Wikipédia)
Szükségünk van pozitív stresszre. Azaz meg kell próbálni a negatív stresszt pozitív stresszé változtatni.
„A lényege a dolognak az, hogy én mit tehetek, -mert másokat nem tudok befolyásolni-, hogy amit akarok, azt elérjem.” – Karikó Katalin
S miért volt ez annyira fontos Katalin számára?
Azért mert ezen a nehéz, rögös úton, mindig csak arra gondolt, mit kell neki tennie ahhoz, hogy célját elérje.
Meggyőződése volt, hogy az mRNS –t terápiákban is fel lehet használni.
A kezdet kezdetén a tudomány ezt elutasította, mindenki a DNS-re esküdött.
Miért félnek az emberek az oltástól?
„Közösen kell tenni azért, hogy azok az emberek, akik meg akarják ismerni, érteni, hogy valójában mi is ez az RNS. Jogos, hogy az embereknek van bizonyos félelme.”„
(Karikó Katalin)
Mi a különbség a szintetikus RNS vakcina és a legyengített vírus vakcina között?
Az messengerRNS olyan genetikai anyag, amely az összes sejtünkben jelen van. Ez hordozza az információt, a kromoszómától a fehérje gyártó részre, ami a riboszóma. Az egész szervezetünk fehérjéből áll, a fehérjék, az enzimek készítenek cukrot, zsírt és más anyagokat. Ha valamilyen fehérje hiányzik a szervezetből, akkor mi pótolni tudjuk.
Nézzünk egy sebet: ha, tudjuk, mi az az anyag, ami segíti a seb gyógyulását, odavihetjük a fehérjét is. Azaz, ha bevisszük arra a területre az mRNS-t , ott néhány napig lokálisan előállítja a fehérjéket és a seb hamarosan begyógyul. RNS-t nagyon könnyű előállítani. A sejt tudja, hogy mit kell csinálni a beinjektált RNS-sel.
A legyengített vírus vakcina, csak ellenanyag termelésre készteti a fehérjéket, míg a szintetikus RNS esetén a fehérje az immunsejteken belül képződik, és ez egy nagyon erős T-sejt választ is kivált, melyek felismerik majd a megfertőzött sejteket. A messenger alapú RNS ellenanyagot és T-sejtet is indukál és sejtes immunitást képez, amely képes lesz a fertőzött sejtet megölni.
A Stroke esetében, amikor elhalnak az agysejtek, kijönnek a különböző anyagok, amyelyek további gyulladást okoznak. – meséli Karikó Katalin,- olyan RNS-t terveztem, ami felaprítja ezeket az anyagokat és így nem lesz gyulladás.
Gondoljunk csak bele, ez a felfedezés forradalmasította a gyógyítást. Nem kell mást tenni, mint olyan mRNS-t létrehozni – melynek előállítási technológiája már megvan- amely a test egy adott pontján ellenanyag termelésre készteti a fehérjéket.
S most beszéljünk néhány szót a COVIDról.
A koronavírus vakcina nem egy semmiből hirtelen jött felfedezés, hanem már lényegesen korábban megvolt ez az RNS előállító technológia,
2-es fázisban jártak a kísérletek, amikor már cukorbetegeknél például 2016-ban elkezdték alkalmazni az RNS-t sebgyógyulásra. Szívelégtelenséggel küzdő betegeknél bypass műtét után beszúrkálták a beteg szívébe ezeket az RNS-eket. És ezáltal új véredények keletkeztek.
Már 40 éve van Covid konferencia. A koronavírust már régóta ismerik a tudósok. Mindig is lesz COVID, többszázféle koronavírus van. Ezzel ugyanúgy együtt kell élnünk, mint az influenza vírussal.
Ha jól értem a beszélgetést, az történt, hogy amikor kiderült, hogy a COVID világméretű lett és láthatóvá vált a halálos áldozatok növekedése, – a halálos áldozatok száma 6 669 714 – derül ki a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adataiból – mivel már ismerték a koronavírust, tudták melyik az a fehérje, ami a felszínén van a vírusnak és az RNSnek azt a részét kellett elkészíteni ami a tüskefehérjét kódolja.
Tehát valójában egy már meglévő technológiát vontak be a koronavírus legyőzésére.
Rengeteg kísérlet volt az RNS vakcinával kapcsolatosan már, mire a koronavírus esetében is felmerült a szintetikus vakcina elkészítése. 55 000 tesztet kellett végrehajtani, az előírásoknak megfelelően.
A mellékhatásról:
Minden gyógyszernek, orvosi beavatkozásnak, vakcinának van mellékhatása. Ez lehet pozitív , de negatív hatása is. Még az Aspirinnek is, csak nem olvassuk el a tájékoztatót. Az Aspirinbe is bele lehet halni.
A pandémia és a COVID felgyorsította a biomedicina elindítását. S ebben van óriási szerepe Karikó Katalin kutatóbiológusnak.
Mindenkinek ajánlani tudom ezt a beszélgetést. Megismerni Karikó Katalin magyar kutatóbiológust, ha minimális szinten is, de megérteni felfedezésének a lényegét, s megismerni őt, mint egy végtelenül, szerény, kedves embert, nagyszerű dolog.
S talán meghallgatva ezt a cikket, kevésbé fogunk félni majd az oltásoktól.
Kasza-Tóth Csilla
írta: Csilla Kasza-Tóth
Kasza-Tóth Csilla vagyok, a Tulhatvanon.hu oldal szerkesztője
Kapcsolódó cikkek
Menü
Keresés
Kategória
Címkefelhő
ABBA Adamis Anna anyák napja Apostol Ausztria barátság blog falunap film fotó fotózás főzés Grado humor karácsony kutya környezet magaságyás mese mosoly musical NYAD nyugdíjas nyugdíjasok nóta Olaszország Opera operett Pavarotti Puskas repülés Rudolf SIX musical Szlovénia számok színdarab színház sütés télapó utazás vakcina Várak zene önfejlesztés öregség
