Reptér…

2023.09.16.
Blog
Nincs hozzászólás

„Nicsak itt egy szőke kislány, ki tudja hogy merre megy …”
(Korda Gyuri bácsi)

„Repülés, élmény, időutazás, történelem. ”
(https://aeropark.hu/)

Egy 400 focipálya nagyságú területre érkeztünk.

A kezdet…

Az 1700-as években Magyarországra települt Franz Mayer bajor serfőző. Fia – akkor már Mayerffy Xavér Ferenc néven – kibérelte a Vecsés és Rákoshegy közötti dombokat, és beültette azokat szőlővel. Sikeres és közkedvelt ember volt, a helyiek szeretetből nevezték el róla a területet Ferihegynek – itt épült később a repülőtér.
(Forrás:bud.hu)

Korda Gyuri bácsi dala…

1937-ben Mátyásföld után Budaörsre került a magyar polgári légiközlekedés központja. A terület azonban hamar kicsinek bizonyult az ugrásszerűen növekvő légiforgalom számára, így új helyszínt kellett keresni a nemzetközi közforgalmú repülőtér számára. Hosszas meteorológiai, hidrológiai és egyéb speciális vizsgálatok után a Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában fekvő területet jelölték ki a leendő új légikikötőnek. Eredetileg hármas funkciót szántak a repülőtérnek: polgári, katonai és sportrepülési célokat is szolgált volna. A repülőtér keleti részén (a mai terület közepén) még most is megtalálható az az eredetileg majorsági épület, amely a 30-as évek végén, a 40-es évek elején a vitorlázó repülőknek, majd később a repülőtér kertészetének adott otthont.
A forgalmi épületre 1939-ben írták ki az építész tervpályázatot, amit ifj. Dávid Károly nyert meg, felülről repülőgépet formázó épülettervével.
A repülőgép törzse a nagyméretű, impozáns csarnok; vízszintes vezérsíkja a közút felőli két rövidebb szárnyépület; szárnyai a légi oldal felé néző irodaszárnyak, motorjai pedig a törzs előtt elhelyezkedő két irányítótorony.
(Forrás:bud.hu)

Az építkezés 1942-ben el is kezdődött, de a háború közbeszólt: 1944 őszétől a szövetségesek 800 tonna bombát dobtak a repülőtérre, és a félig kész terminálépület a háború végére romokban hevert. 1947-ben született döntés az újjáépítésről: repülőtér a forgalmi épülettel, hangárral, az először 1500, majd 2500 méter hosszú 1. futópályával és a forgalmi előtérrel 1950-ben készült el.

Az ünnepélyes átadás 1950. május 7-ére esett.

Ezen a napon lett Ferihegy a magyar polgári légiközlekedés központja, és ide helyezte székhelyét a MASZOVLET, a MALÉV magyar-szovjet közös tulajdonú elődje.

Rendszeres légijáratok kezdetben csak Románia, Prága, Szófia és Varsó repülőtereire közlekedtek. Az első nyugati járatot az addigra már magyar tulajdonú MALÉV indította Bécsbe 1956 nyarán, Li-2 típusú repülőgéppel. Az első nyugati légitársaság a holland KLM volt, 1957-ben indított amszterdami járatával.

A következő években folytatódtak a fejlesztések: a futópályát 1958-ban 3009 méterre hosszabbították meg, 1960-ban pedig elkészült a pályához tartozó bevezető fénysor és leszállító radar, illetve ugyanebben az évben megépült a tranzitváró is. A növekvő forgalom további bővítést igényelt: az 1970-es években megépült a központi épület bal oldalán az indulási, a jobb oldalon pedig az érkezési csarnok.

Részben a folyamatosan növekvő igények, részben egy sor, a MALÉV gépeit (egy kivételével külföldön) érő katasztrófa következtében a kormány különböző, nagy horderejű intézkedéseket hozott. 1973-ban létrejött a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI), amely átvette a légügyi hatóság, a repülőtérüzemeltetés és a légiforgalmi irányítás feladatait a MALÉV-től. 1976-ban az akkori kormány a Ferihegyi repülőtér kiemelt állami nagyberuházás keretei között történő, nagyszabású fejlesztéséről döntött.
(Forrás:bud.hu)

1983-ra új hangár-műszaki bázis, új, 3707 méter futópálya és új irányítótorony épült.. 1983 és 1985 között megépült a 2. Terminál (a mai 2A Terminál).
Ez volt az országelső akadálymentes középülete, és vizuális utastájékoztató rendszere is például szolgált sok magyar épület tervezése során.

A 80-as évek végén még el sem tudták képzelni, hogy – a tavalyi évhez hasonlóan – egyszer évi 16 millió utas fogja átlépni a terminál kapuját.

A 2. Terminál üzembeállásával az 1. Terminálon csak a külföldi légitársaságok maradtak. Ez egészen 1998-ig így is maradt, akkor azonban megnyílt a 2B Terminál; ekkor az 1. Terminál utasforgalmi területei bezártak.

2005 decemberében a Budapest Airport Zrt. részvényeinek 75%-át a BAA nevű angol repülőtér-üzemeltető vásárolta meg, majd 2007-ben továbbadta a Hochtief Airport GmbH által vezetett konzorciumnak. A közben 100%-ra emelkedett tulajdoni hányadot 2013-ban vette át az AviAlliance. Az AviAlliance jelenleg 5 repülőtér; a budapesti mellett az athéni, düsseldorfi, hamburgi és Puerto Rico-i légikikötő üzemeltetését látja el.

2011-ben, Liszt Ferenc 200. születésnapján a repülőtér a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hivatalos elnevezést kapta.

Nagyon köszönöm a szervezőknek!
Kicsit beleláttunk a reptér életébe, megismertük történetét és a fel-leszállással kapcsolatos információ is külön érdekesség volt.