A költészet napján…
Költészet napja
Tanítani, csak jó versek által lehet.
S hogy mitől jó egy vers?
Nehéz meghatározni.
Másként közelíti ezt meg az irodalomtörténész, a verset szavaló művész, a magyar irodalmat tanító tanár és az is, aki „csak” olvassa azokat…
Ha számba vesszük, hány alkalom van egy évben, hogy megkülönböztetett figyelemmel forduljunk a magyar kultúra felé, akkor láthatjuk, hogy nem lehet okunk panaszra.
S van a kultúra ünnepei között egy, amelynek névadója a fiatalon elhunyt költő, József Attila, aki a magyarok nemzedékeit tanította, s tanítja mind a mai napig, „nem középiskolás fokon”.
Ő az a költőóriás, aki azt üzeni a mai nemzedék számára, hogy a „A mindenséggel mérd magad”, hogy ne legyünk megalkuvók, ahogy írja: „Nincs alku – én hadd legyek boldog!”
Ma is érvényes tanáccsal szolgál a Dunánál című vers egyik sorával: „rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, s nem is kevés”.
Talán nagyon sokan vannak a megélhetésüket határon túl keresők között, akik naponta elmondják a verssort –, amit a Hazám című versében írt József Attila: „édes Hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad!”
S mélyen megérint bennünket az „Óda” című vers, amely a világirodalom egyik legszebb szerelmes verse.
1956 óta minden évben április 11-én József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. Versein keresztül emlékezünk a költőre, méltatjuk munkásságát és egyben „tisztelgünk a magyar líra előtt”.
Elmondhatjuk, hogy a költészet magyar mestereiben nincs hiány! Ha végig tekintünk a hazai irodalom történetén, akkor azt látjuk, hogy minden kornak megvolt a maga ünnepelt költője, és sokan vannak olyanok is, akik kimagasló tehetségük által a nép tanítómesterévé is váltak.
Szabó Lőrinc szerint: „A költészet a teljes ember megnyilatkozása, az érző és gondolkodó igaz emberé. Igazi mivoltában senkitől sem lehet tehát idegen.”
Tanítani, csak jó versek által lehet. S hogy mitől jó egy vers? Nehéz meghatározni. Másként közelíti ezt meg az irodalomtörténész, a verset szavaló művész, a magyar irodalmat tanító tanár és az is, aki „csak” olvassa azokat.
– A jó vers elsősorban az érzelmeinket mozgatja meg.
– A jó vers iránytű életünk minden szakaszában.
– A jó versből idézünk a születés, az elmúlás, az esküvő, a névnap, az iskolai ballagás alkalmából.
– A jó vers kiindulási alap az ünnepi, vagy egyéb alkalommal
– A vers, gazdagítja a személyiséget és a fantáziánkat, érzékenyebbé és magabiztosabb társalgóvá tesz, bővíti szókincsünket, pihentet, szórakoztat.
– A vers és annak megtanulása fejleszti memóriánkat.
A költészet napján, a líra ünnepén ki kell mondani, hogy nincs még egy olyan hivatás, mint az íróké és a költőké, akik méltóbbak lennének arra, hogy a nagy nyilvánossággal közöljék gondolataikat a hazáról, hazaszeretetről, a nemzeti sorskérdésekről, az egyéni és nemzeti szabadság óhajáról, a szerelemről, az anyaságról,
írta: Csilla Kasza-Tóth
Kasza-Tóth Csilla vagyok, a Tulhatvanon.hu oldal szerkesztője
Kapcsolódó cikkek
Menü
Keresés
Kategória
Címkefelhő
ABBA Adamis Anna anyák napja Apostol Ausztria barátság blog falunap film fotó fotózás főzés Grado humor karácsony kutya környezet magaságyás mese mosoly musical NYAD nyugdíjas nyugdíjasok nóta Olaszország Opera operett Pavarotti Puskas repülés Rudolf SIX musical Szlovénia számok színdarab színház sütés télapó utazás vakcina Várak zene önfejlesztés öregség
