Marica grófnő

Elutaztunk, megnéztük!

2022.10.30-án a „Nefelejcs Nyugdíjas Egyesület buszos utat szervezett a Budapesti Operettszínházba egy délutáni előadásra, melynek keretében a Marica grófnő című operettet tekintettük meg.

Teli busz, teli vidámsággal és nagyon jó szervezéssel!

Köszönjük Fülöp Magdus és Valkó Viki!

Fotók: Fülöp Magdus és Csonti Csilla

A Budapesti Operettszínház épületét önmagában is érdemes megtekinteni.
A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt.
1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát. A színház ezáltal 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak – lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok – harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parketta burkolattal.

A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét.
A színházbelső kialakítása Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötelességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, mint többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.

Kálmán Imre, az operett zeneszerzője (született Kopstein) (Siófok, 1882. október 24. – Párizs, 1953. október 30.) operettjeiről híres magyar zeneszerző, karmester.
Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban betegség miatt le kellett mondania, ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Amerikába menekült. Nagysikerű művei továbbá A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és A cirkuszhercegnő.

Ha a Csárdáskirálynő Kálmán Imre legtöbbet játszott műve, akkor kétségkívül a Marica grófnő a legizgalmasabb és legkedveltebb… Ami nem csoda, hiszen egy slágerekkel teli, különleges, mégis korszerű történet elevenedik meg különböző, saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről! Immáron több mint tíz esztendeje ezzel a produkcióval nyitott az újjáépített Budapesti Operettszínház, és most visszatért a legismertebb magyar arisztokrata: Marica grófnő.

A történet kicsit romantikus, de viharos.
A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven.

Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak. A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba… Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e „jelmezben” beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a „segítőkész” barátok és rokonok ténykedése bonyolítja, és természetesen elmaradhatatlan a lélekből szóló gyönyörű hegedűszó…

Nehéz lenne aktuálisabb történetet találni, hiszen sokan gondolják ma azt, hogy a hazugságok szekerén haladva könnyebb az élet! Szép példája a darab, hogy lehet egyre inkább csak belegabalyodni a saját maguk által szőtt hálóba. Marica és a „gazdatiszt” sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. A Marica grófnő éppen ezért szép bizonyítéka annak, hogy a szerelmünkért, a vágyainkért akkor is küzdeni kell, ha előtte szinte helyrehozhatatlan hibákat követtünk el! Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, mely ezúttal is a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolja a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmy-ig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig, no és a cigányzenéig (utóbbiakat maga a komponista tette széles körben elfogadottá, színpad- és szalonképessé). Csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás; Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám… s közben mindannyiunknak megadatik a remény: a legnehezebb helyzetekből is ki lehet mászni, ha az embernek végül van gerince, szíve, bátorsága! Önmagunkkal szembenézni a legnagyobb bátorság, de a „Marica grófnő” szerint megéri, mert a boldogsághoz vezető úton az őszinteség minden szép emberi kapcsolatnak, így a szerelemnek is az alapja… A Marica grófnő minden idők egyik legtöbbet játszott operettje, méltán magyar, s méltán világhírű. Ez a rendezés nemcsak Budapesten, de Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Bécsben is látható.

írta: Csilla Kasza-Tóth

Kasza-Tóth Csilla vagyok, a Tulhatvanon.hu oldal szerkesztője

További cikkek

Kapcsolódó cikkek

A zene és az érzelem,…

Kint van a bokád,…

A név sok mindent elárul,…