„Nefelejcs” gyűlés

A jövőt illetően nehézségek várnak ránk, de mi mindent megteszünk a működésünk érdekében…

1. Nem látlak én téged többé, többé soha sem..

Nem látlak én téged többé, többé soha sem,
Te sem látod, hogy érted könnyes a szemem.
/:Nevemet hiába mondod, könnyedet hiába ontod,
Harcok mezején, valahol te tőled távol,
Ott ahol senki sem gyászol, ott halok meg én.:/

Nem lesz egy tenyérnyi jel sem, puszta síromon,
Elesett katonák teste lesz a vánkosom.
/:Ahová le fognak tenni, síromra nem borul senki,
Senki aki él, tavasz sem fakaszt rám zöldet,
Elhordja rólam a földet, messze majd a szél.:/

Szeretnék, még egyszer lenni, lenni még veled,
Szeretném öledbe tenni, őszülő fejem.

/:Szeretnék ajkadon égni,Szeretnék Te véled lenni
Csak egy éjszakát
Azután akármi érhet, boldogan halok meg érted
Hitvesem, s Hazám.:/

Szeretném, hogyha még egyszer
Itt lennél velem,Öledbe ringatnám lágyan,
Őszülő fejem.

/: Szeretnék ajkadon égni. Könnyezve boldogan élni,
Azután akármi érhet,Örömmel halok meg érted,
Kedvesem, s hazám.:/

2. Volt egyszer egy hadnagyocska…

Volt egyszer egy hadnagyocska,
Fiatal volt és bohó.
Tiszta volt a szíve, lelke,
Szerelemről álmodó.

Szavát adta egy kis lánynak,
Hogy a szíve az övé.
S mikor elment a harctérre,
Rá gondolt este felé.

És egy véres éjszakában,
Éles gránát csapta le.
Nemsokára csak felépült,
hiányzott a jobb keze.

Megírta a kedvesének,
hogy mi történt ő vele,
tudná-e még őt szeretni,
hogy nincs meg a jobb keze?

S jött egy illatos levélke,
Bocsásson meg, lássa be.
Nyomorék mellett egy nőnek,
Csak szenvedés az élete.

Külvárosi füstös kocsma,
borszagtól nehéz a lég.
Oda tért be minden este,
Egy félkarú nyomorék.

Felszedi a szivarvéget,
Amit más már eldobott.
És egy pohár ital mellett,
Búsan így dúdolgat,hogy:

Aranyvégü cigaretta,
Te utolsó jó barát.
Hogyha bánat ül szívedre,
Szívd magadba illatát.

Füstje lágyan körül szálldos,
Lelked szebb világban jár.

Cigarettafüst az élet,
S mint egy álom, tovaszáll.
Cigarettafüst az élet,
S mint egy álom, tovaszáll.

3. Százados úr sejhaj…

Százados úr sej haj, százados úr ha felül a lovára.
Visszatekint sej haj, visszatekint az elfáradt bakára.
Ugye fiúk, szép élet a katona élet.
Csak az a baj sej haj, csak az a baj, hogy nehéz a viselet.

Diófából sej haj, diófából nem csinálnak koporsót.
A bakának sej haj, a bakának nem írnak búcsúztatót.
Ágyúgolyó lesz annak a búcsúztatója.
Szőke kislány sej haj, barna kislány lesz a megsiratója.

írta: Csilla Kasza-Tóth

Kasza-Tóth Csilla vagyok, a Tulhatvanon.hu oldal szerkesztője

További cikkek

Kapcsolódó cikkek

A zene és az érzelem,…

Kint van a bokád,…

A név sok mindent elárul,…