Székelyföld ezer arca…

„Mi hogy értünk egyet, ha nem iszunk egyet?” – Berci bácsi elmélkedése az életről egy kis Bihar megyei székely kis faluból…

Hát, Rákosi Albertnek kereszteltek, de csak Berci bácsinak hívnak, úgy ismernek.
1942. április 9-én jöttem a levegőre.
Pénzem bankban nincs, így nem vész el, úgyhogy nem félek, ha bébukik a bank.

Nekem megvan itthon, ami meg kell.
Mit érdekelnek nekem a milliók s banszámok. s hogy bébukik –e vagy nem , nyerek-e rajta vagy sem.

Én, ha egészségem van, megnyertem mindent!
Jaj, úgy szeretem nézni, amikor esznek! 13 éves koromban elhagytak a szüleim. Anyám, apám, elváltak, egyik ment jobbra , másik meg balra , a nagyszülőknél maradtam.
Olyan nagyapám volt! Csak a jóra tanított.

Hát, mondjuk egyesek a sok pénzt… abban boldogok.., de a pénz nem boldogít.
Soha eszem ágában se volt, hogy sok pénzt keressek. De, ember! Nem eszik, fogadjunk, egy centivel se tud többet enni, mint az, akinek csak annyi van, amit éppen aznap akkor eszik. Hát, azzal a sok pénzzel se tud többet! Csak annyit tud megenni, ami az emberbe belefér. De annyi pénzt összegyűjt, hogy ezer embernek is elég lenne.
De, miért gyűjti, ha ő azt nem tudja megenni? Az igazság az vóna, annyit keress, amennyit megeszel.
Hátra megyek a bunkerba, az óvóhelyre, bekapok egy pohár pálinkát, a Riska addig itt az istállóban bőg. Jövök, s bédugom a száját, egy villa szénát bédobok neki. hogy hallgasson, akkor lehúzom aganét szépen…, akkor megmosom a csecsikáját, a borjúcskát odacsapom, hogy szopjon. Akkor kicsapoma kecskéket, enni vetek, Akkor megint visszanézek, akkor megint becsapok egy pohárkával. S akkor úgy is van, hogy egy csepp borral elnyomatom. Aztán reggeli után természetesen még egy pohár bort odacsapok. Nem egyébért, csak hogy ne higgye az az étel, hogy a kutya etet meg.

Most is az asszony egyvégtében szid. Te, hát miért iszol? Miért, így? Miért, úgy?

Mert az egészség….Akik kényelmesebben nőttek fel mind, már egy sincs.
Sokszor kijövök ide a kert végébe, itt senki nem lát semmit. Egy szomszéd volt, az is süket volt. Olyan nyugodt helynek tűnik. Sohse kellett félni, hogy a faluban itt lopnak.

Olyan csendes, jó kicsi falucska.

Akkor?! Az ember? Aki a saját hazáját nem szereti, nem pártolja. Inkább elárulja. S ez a baj, hogy vannak elegen, sajnos. Ez bánt nagyon, s szomorú vagyok, ha rágondolok. ez nem tetszik nekem, hogy valaki a hazája, a népe ellen, …
Egy székely ember szeresse egyszer a családját, igyekezzen, minél több gyereket neveljen. Ne hazudjon, ne lopjon. Dolgozzon becsületesen és neveljen becsületes családot. S minél több gyereket, hogy szaporodjon a székely.
Gyermeknevelésben, nemcsak az, hogy én mit mondok a gyereknek, hanem, hogy viselkedek én.
Egyszer úgy viselkedni a gyerek előtt, hogy jót tanuljon. s ha valamit mondasz, valamire tanítod, mindig csak a jót, jót, jót! Mint ahogy a régi közmondás tartja: Inkább adj, mint valakitől elvárj.
Inkább azon igyekezz, hogy Te adjál, ne Te kapj! s akkor vagy boldog, ha Te tudsz adni.
Na, ezen az alapon kellene az egész világon dolgozzon.
Na erre egy cseppet, megiszok. Olyan bolond kérdéseket adnak! Felmérgesítettek.
A jó Isten éltesse sokáig, fiatalok, s az egész magyar népet! S aki szereti a magyarokat, mindenkit!
Na ez jó volt, még sok kellene ilyen. Jaj, drága jó Istenem, szabadíts meg a gonosztól!

írta: Csilla Kasza-Tóth

Kasza-Tóth Csilla vagyok, a Tulhatvanon.hu oldal szerkesztője

További cikkek

Kapcsolódó cikkek

A zene és az érzelem,…

Kint van a bokád,…

A név sok mindent elárul,…