Veszélyes jövő…

Talán nem vagyok egyedül a világban így hatvanon túl, aki szeretné megélni az öregség csendes, boldog napjait. Egyszerűen csak kiülni a kertembe, kávémat kortyolgatva, mosolyogva, hogy játszik mellettem a kutyám és hallgatni, a rozsdafarkú madaram csicsergését, mikor előbújik a fészerbe épített fészkéből. Ezért is írok erről a filmről blogban is….

Sokunkat foglalkoztat az orosz – ukrán háború. Főleg az a tény, hogy a két fél láthatóan nem tud megegyezni. A portfolio.hu egyik cikke szerint egy esetleges orosz-amerikai nukleáris háború esetén a Bloomberg beszámolója szerint, megközelítőleg 5 milliárd ember pusztulna el. Ezenkívül a légköri szennyeződés olyan mértékű lenne, hogy a szennyeződés eltakarná a napot, mely következtében globális éhínség söpörne végig a földön.

(a teljes cikk az alábbi linken olvasható: https://www.portfolio.hu/global/20220815/kiszamoltak-a-tudosok-milyen-kovetkezmenyei-lennenek-egy-orosz-amerikai-atomhaborunak-561379

Mindez nagyon elgondolkodtató, talán nem vagyok egyedül a világban így hatvanon túl, aki szeretné megélni az öregség csendes, boldog napjait. Egyszerűen csak kiülni a kertembe, kávémat kortyolgatva, mosolyogva, hogy játszik mellettem a kutyám és hallgatni, ahogy a rozsdafarkú madaram csicseregve előbújik a fészerbe épített fészkéből. Ezért is írok erről a filmről blogban is.

Felmerül a kérdés mivé fajulhat mindez, hiszen Oroszország és USA atomhatalom.

Mit is jelent az „atomnagyhatalom”?

A második világháborúban egy (Amerikai Egyesült Államok), azóta további kilenc ország (Szovjetunió/Oroszország, Kína, Franciaország, Egyesült Királyság, Izrael, Dél-afrikai Köztársaság, Pakisztán, India és Észak-Korea) fejlesztett ki nukleáris fegyvereket. Dél-Afrika még az 1970-es és 1980-as években kezdte meg saját nukleáris fegyvereinek kifejlesztését, a program azonban az 1990-es évek elején kudarcba fulladt, így a dél-afrikaiak ezidáig az egyedüliek, akik felhagytak a nukleáris fegyverek fejlesztésével.

Az említett országok mellett Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna is hozzájutott nukleáris fegyverekhez a Szovjetunió 1991-es széthullását követően. Az akkor megalakult 14 új ország magáénak tekintette a saját területekre eső szovjet katonai létesítményeket a meglévő felszerelésekkel együtt. Oroszország azonban a nyugati nemzetek pénzügyi és diplomáciai segítségével megvásárolta a három ország nukleáris fegyvereit, melyeket aztán megsemmisített.

Argentína, Brazília, Líbia, Dél-Korea, Svédország, Svájc és Tajvan is rendelkezett olyan programokkal, melyek a nukleáris fegyverek gyártását szorgalmazták volna, ezek azonban különböző okok miatt kudarcba fulladtak. Hasonló a helyzet Iránban és Szíriában is, ahol a jelenleg még érvényben lévő fejlesztési programok sem tűnnek hosszú életűnek. A jelek szerint Japán egy esetleges háborús fenyegetés esetén, rövid időn belül képes lenne nukleáris fegyverek előállítására. Észak-Koreának jelentős lemaradása van ezen a téren, hiszen ezidáig csupán egy kezdetleges nukleáris töltetet tudott felmutatni.
(Wikipédia)

Ezzel a szomorú témával kapcsolatosan készült egy kétrészes film „On the beach”,ausztrál-amerikai katasztrófa film, 195 perc, 2000, amely egy esetleges nukleáris katasztrófáról szól.

A film szereplői közül kiemelném Armand Assante és Rachel Ward alakítását. Számomra a szomorú történet ellenére is fenomenális!

Egy szörnyű nukleáris háború mindent elsöpör a Föld színéről. Az egyetlen reményt egy nukleáris tengeralattjáró jelentené, amellyel az emberek északra mehetnének. Ott ugyanis még talán lehetséges a túlélés….

Film tartalma:

A port.hu oldalon egy hozzászóló az alábbiakat írta:
Érzésem szerint ez a film minden idõk legjobb filmje. Nem kívánnék egyebet, csak annyit, hogy minden ország elsõ embere és a hadügyminisztere szánjon rá az életébõl 3 zavartalan órácskát és nézze meg…

(https://port.hu/adatlap/film/tv/veszelyes-jovo-on-the-beach/movie-58026)

A film kétrészes, 3 órát vesz igénybe, a történet rendkívül szomorú, kegyetlenül mellbevágó, és még hetekkel a megtekintése utána is vissza-vissza emlékezik rá az ember milyen szomorú volt.
Annakellenére írom ezt, hogy vannak akik negatív jelzővel illetik ezt a filmet.

írta: Csilla Kasza-Tóth

Kasza-Tóth Csilla vagyok, a Tulhatvanon.hu oldal szerkesztője

További cikkek

Kapcsolódó cikkek

A zene és az érzelem,…

Kint van a bokád,…

A név sok mindent elárul,…